HNTS Consulting azért jött létre, hogy bevezessen téged a semmittevés módszereinek rejtelmeibe. A rengeteg sok önoptimalizáló, self-management, időbeosztást segítő szolgáltatás, tanács, blog mellett mi arra próbálunk meg alternatívát nyújtani, hogy hogyan hagyjál félbe nyugodtan bármit, hogyan szerezz magadnak több szabadidőt, hogyan ne tegyél meg dolgokat. Mert néha erre is szükség van a rohanó világunkban. Ezt tükrözi nevünk is: HNTS - Hogyan Ne Tegyél Semmit!
Jelentkezz Te is!
Csak akkor nincs kedve az embernek dolgozni, ha úgy van. És ugye tudjuk, hogy általában úgy van. Főleg egy meeting után. Alibikávé tipp következik, laza 40 perces szünetre:
- meeting után leülsz a géphez, látod kurvasok a bejövő mailed - ezt hangosan szóvá is teszed "Jézusom mennyi mail, faszom!" - egy-két percig olvasgatod - úgy csinálsz, közben megnyitsz 2-3 alibidokumentumot, üzleti tervet, specifikációt, excelt... - elkiáltasz két nevet, hangosan az irodában (vagy kimész a folyosóra), például így: "Hé, Béla, Gabi" - az elkiáltott két névhez folyómondatban hozzáteszed: "Figyeljetek, ezt beszéljük már meg most gyorsan!" - ezután szereztek egy kávét, és megbeszélés ürügyén zsenge 40 percet tölthettek el a teraszon, gondmentesen.
Látszólag úgy néz ki, mintha már régóta nem frissült volna a blog, pedig ha jobban megnézitek, napokkal ezelőtt posztoltuk, hogy hamarosan indul egy sorozat, melyben azt vesézzük ki, hogy hogyan törekedhetünk a leghatékonyabb hatékonytalanságra. Az "Út az Unproduktivitás Mennyországába - avagy hogyan érjük el leghatékonyabban a hatékonytalanságot?" sorozatunk tehát ebben kíván majd segíteni.
Hogy hogyan tölthetjük el mással az időt, mint amivel kellene, úgy, hogy ez ne okozzon megterhelést. Avagy minden, amit a rézbaszásról* tudni kell. A sorozatot már napokkal ezelőtt el akartuk indítani, csak e helyett inkább rezetbasztunk. Tehát: ez azt jelenti, hogy önnek a legfrissebb, legnaprakészebb tapasztalatokat és tanácsokat tudjuk átadni!
Most már ne menjen sehova, hamarosan indul? Készen áll?
Örülnénk annak is, ha a kedves olvasók megosztanák velünk, s így egymással is a saját történetiket, élményeiket, tanácsaikat, ezzel is segítve a HNTS közösségét és hatékonyságát. Hiszen több szem többet lát, és mások tanácsai és tapasztalatai is sokszor igen hasznosak tudnak lenni ezekben az esetekben.
Várjuk leveleiket a mikvannak (kukac) gmail (pont) com –ra, HNTS subject-tel.
A HNTS Consulting kis szünet után újra folytatja tanácsadását. Bár sokan hihették, hogy a blog meghalt, mi mégsem küldtük temetőbe, hanem - és ezt a többi HNTS Agent nevében is mondhatom - egy kicsit pihentettük.
Ez idő alatt azonban nem voltunk tétlenek, csakis az Önök érdekében újabb és újabb módszereket teszteltünk és fejlesztettünk, főként az unproduktivitásunk magasabb szintre emelésének érdekében. A most következő sorozatunban Önök INGYEN hozzájuthatnak a HNTS "Út az Unproduktivitás Mennyországába - avagy hogyan érjük el leghatékonyabban a hatékonytalanságot?" legújabb kurzusának vázlat-anyagaihoz, melyek remélhetőleg a legnagyobb segítségére lesznek a fejlődésben.
Gyors áttekintés: Kinek szól a kurzus, miről fog szólni?
A HNTS a legújabb sorozatában segítséget kíván nyújtani mindazon embereknek, akik egy teljesebb életet szeretnének élni. Ha már a reggeli szarást is beírja percre a határidőnaplójába, az esti szex is szerepel a todo listán és annak az esélye, hogy a családjával tölt egy kis időt akkora, mint a lottó ötös megnyerése, akkor ez a kurzus Önnek fog szólni!
Lelkes csapatunkkal számtalan tippet ajánlunk Önnek, hogy hogyan szabaduljon meg a kötöttségektől, hogyan rúgja fel a szabályokat, hogyan éljen egy teljesebb, normális életet. Mi segítünk leszokni a produktívitásról! Ha mindent azért csinál, mert értelme van, annak nincs semmi értelme!
Palya Bea – akit igen kedvelek, de ezek után már imádom - megmondta, végre kimondta amit ezennel a HNTS filozófia alapmondatának vagy kövének vagy kitudja még mijének kiáltok ki: A kreativitás alapfeltétele a lustaság.
Azonban sokak úgy gondolják, hogy a dolgokat rendbe kell tenni, precízen mindent előre részletesen meg kell tervezni, hogy elérjük a tökéletességet, de legalábbis a maximális hatékonyságot. De mind ezen emberek küszködése - mint az egérke kapálózása a vödör vízben – a bizonyíték, hogy az emberek többsége nem követi és nem is képes ezen elveket betartani, hiszen egyszerűen valójában életellenesek! Időpontokra dolgozni, mindent megtervezni…. Ajj. Ezek nem hogy elősegítik, hanem egyenesen korlátozzák a produktivitást. Testi és szellemi szabadságra van szükségünk, nem pedig idő és helybeli, fizikai és mentális korlátokra! Nem kell folyton pelenkáznunk önmagunkat egy tisztább és szárazabb érzés érdekében, hiszen elvileg szobatiszták vagyunk már, ember!
De ha mégis úgy gondolod, hogy kell valami neked, ami mankóként segít, és felszívja mentális inkontinenciád okozta problémákat, akkor most jegyezd meg és látogasd meg a friss és ropogós Lifovery nevű produktivity blogot, és ha a HNTS a feedek közt van, akkor azonnal tedd be, lehetőleg magasabb prioritású szekcióba a feedjét! Aztán majd meglátod…
Nézz magadba, valóban jól érzed magad attól ha valamit kell és nem pedig lehet?
Feladatokat elvállalni még nem is annyira - hiszen még szórakoztató is lehet -, de határidőt bármire is felvállalni maga a felelőtlenség!!! A határidő felválalásával egyidőben ugyanis megjelenik az a késztetés, hogy ezt a határidőt ne tartsuk be!
A határidő felvállalása nem más, mint gyengeség, hogy talán soha nem fogjuk tudni befejezni, hogy magunktól nem fogjuk jól és gyorsan megcsinálni, ezért keretek közé szorítjuk magunkat.
De erre semmi szükség!!! A hatridő nélküli projekteknél sokkal szabadabb az ember, megszűnik a határidő közeledése okozta nyomás, egyszerűen eggyel kevesebb frusztrációs tényező. Ha határidőre van szükség, akkor ott már önbizalmatlanság is van, illetve eleve egy rossz előjel, ami azt sugallja, hogy ha nem lenne ez a határidő, kitudja mikor lennék kész, hiszen annyira nem érdekel hogy befejezzem...
Aztán a mási ok, hogy a határidők és a határidők okozta következmények általában kellemetlenségekhez vezetnek. Nem attól leszünk jófejek ha betartunk egy határidőt, hanem attól ha azt a dolgot jol csináljuk. Ha viszont nem tartjuk be, akkor nem fognak minket szeretni, megbízhatatlannak fogunk látszani, ellenszenvesnek, a precizitást soha nem foogják ránk jelzőként használni, illetve ezek a határidős dolgok akaratlanul háttérbe szoríthatják az egyéb dolgokat. Na de kinek van erre szüksége? Ki szeretné ezt?
Egyébként ha közeledik egy határidőd, vagy megígértél valamit másnapra, akkor jön a Stressz. Ezt a stresszt ugyanúgy le kell vezetni mint a kutyát sétáltatni. És erre nem a körömrágás a legjobb. Tehát újabb probléma. Ennek kiküszöbölésére jobb mód, mint hogy észerveszed, hogy pont abban a pillanatban torrenteztél le egy évadot egy sorozatból, és hát annak haladéktalanul neki kell állni, mert hamarosan következik a következő széria időpontja amire már végezni kell vele...
A HNTS Consulting folytatja tanácsadását. Azt hiszem a körbeküldözgetős levelek kálváriáját nem kell senkivel megosztanom, de azért mégiscsak nem nevezném őket haszontalannak. Első okból igazából azért, mert ebből látszik, hogy bezony az embereknek rengeteg idejük van, és ez HNTS szempontból arra enged következtetni, hogy a továbbküldözgetős levelek menedzselése kifejezetten alkalmas az éppen aktuális munkánkra/projektre szánt korlátlan időnk elb*szására. Másrészt meg: azért találhatunk köztük hasznos tartalmakat is, mint például az alábbi slide-ot, amiért ez úton is köszönet Koronixnak.
Tehát akkor Agent G írásának kvázi folytatásaként következzenek újabb praktikák arról, hogy hogyan is lehetünk a legjobb munkaerő, ennek következtében pedig akár a kemény munkánk dicsőségeként a hónap dolgozói.
Gyakran van az úgy, hogy annyi dolga van az embernek, hogy inkább semmihez sincs kedve. A lelkiismeret az, amivel ilyenkor nem szabad törődni. Garfield is megmondta, hogy amit ma megtehetsz, azt holnap is megteheted. Ebből a szempontból az indiaiak szemlélete áll hozzáma legközelebb. Mert élhetünk monokronikus és polikronikus időbeosztás szerint is. A monokronikus időbeosztás rendkívül rendszerezett, (the time is money), errealegjobb példa az USA vagy Németország, ahol betartják az időhatárokat, hiszen az időt olyasminek tartják, ami megvásárolható, elfecsérelhető, és hasznosan ki is használható. A polikronikus időhasználatra pont az ellenkezője érvényes, nem számítanak az időhatárok, nem a határidők állnak a figyelem központjában, hanem magának a feladatnak az elvégzése. Ezek a kultúra tagjai sosem ragaszkodnak az idő betartásához. Ezek magas kontextusú kultúráknak is szokták nevezni, pl.: Afrika, Közép-keleti országok, D-Európa, Latin Amerika.
Pl.: Indiában, abban hisznek, hogy 7 életünk van, tehát ha most nem tettük meg, majd a következőben életünkben megtesszük. Ezzel ellentétben az amerikaiak jövőorientáltak, ezért úgy tekintenek az időre, hogy az megvásárolható, eladható, megspórolható, elküldhető, elfecsérelhető, elveszthető, behozható, és mérhető. Én nap mint nap a polikronikus európai változatának kidolgozásán ügyködöm. Persze azt nem mondom, hogy ha ezt követi valaki, akkor pénzt is hoz a konyhára. Node ez kit érdekel… Indiában például szent a dél-idei szieszta, déltől egyig ha valaki munkával foglalkozik, az szentségtörés. Az európai változatomat sokkal liberálisabbnak tartom, ebben akár lehet egész napos sziesztát is tartani – amikor nem foglakozunk munkával.
Amikor valamit kéne tenni, az nem azt jelenti, hogy az örömmel is tesszük. Viszont a plezsör az élet egyik legfontosabb része, és a pénz és az élvezet nem mindig jár együtt. Ha sok teendőnk van és a todo listánkat tovább tart betölteni, mint az operációs rendszert az már magában is terror és rémisztő. Akkor jön egy tökéletes indok a szünetre: kávé. Én ilyen caffé immer típus vagyok, tehát kávét bármikor, bármennyit. Ha nincs kedved dolgozni, tarts kávészünetet, ez segít. Ne szorítsd magad időkorlátok közé.
Egy igazi kávészünet nem öt perc… nyugodtan kávézz akár órákon keresztül is, add meg a módját. Persze nem azt mondom, hogy ez nagyon egészséges, amikor napi egy liter kávé felett van a fogyasztásom, de hát legalább lehet, hogy én leszek az első blogger, aki nem csak szívrohamot kap, hanem bele is hal… A kávészünet arra is jó, hogy közben elintézd a magánkapcsolataid ápolását. Mozdulj ki, hívj el valakit egy kávéra. A levegő, a kimozdulás, a városban való fél napos töszörgélés kikapcsol. És utána a munka is sokkal könnyebben megy. Aztán ha végeztél, jöhet egy kávé. De csak pihenőképpen. Aztán a többit meg majd megcsinálod holnap. Vagy máskor.
Úgy látszik, egyre magasabb helyen ismerik fel a lustaság pozitív mibenlétét, hiszen mi jobb példa erre, minthogy Bogotában, Kolumbia fővárosában a helyi kormányzat támogatásával tető alá hozták a világ első lustaságmúzeumát. Az installációk különböző kanapékból, székekből, fotelekből állnak, melyek nyugodtan merednek egy televízió elé, így mutatva be a lustaság intézményének néma résztvevőit, amik nélkül jóformán nem is volna lehetőségünk eme nemes sport űzésére. A témájához képest meglepő gyorsasággal záródó tárlat (egy hét mindösszesen az időtartama) megálmodói szerint a lustaság nem a kemény munka ellensége, mert úgyis lehet jól dolgozni, hogy néha alszik az ember egy fertály-órát az asztalra dőlve.
Jár a pont a szervezőknek, kiváncsian várjuk a kiállítás nemzetközi debütálását.
Dolgozni kéne de nincs kedved? Dolgozni kéne de nincs ötleted, ihleted, idegesítenek a többiek, nulla motíváció, vagy csak egyszerűen lusta vagy? Szerintem vagyunk így páran... Egy-két apró trükk és könnyen kihúzhatod magad a felelősség alól a munkahelyen.
1. Elfoglaltnak látszani. Azthiszem ez minden idők legfontosabb alapszabálya! Így játszanak a nagykutyák is, hát mért pont te ne tennéd?
Kellékek: állandóan csipogó mobiltelefon, határidő napló tele cetlikkel, papírokkal amiken nagy betűkkel írt ehhez hasonló szövegek vannak: meeting 10.30.
Taktika: reggel állíts be értesítőket a telefonodra, amik mondjuk fél v. egy v. másfél óránként csipognak. Hivasd fel magad a barátaiddal vagy bárkivel egy nap többször. Vagy nem is kell hogy ők hívjanak, hívd fel a pontos időt és tégy úgy mintha épp egy fontos emberrel beszélnél, lehetőleg jó hangosan mond azt hogy: rendben, ez nagyon sok munkának tűnik de mivel látom hogy tényleg fontos én is sürgősként kezelem a dolgot. Gondosan figyelj rá hogy ezt lehetőleg legalább egy felettesed vagy minnél több munkatársad hallja.
2.Alibi A monitorodon mindig legyen valami munkának látszó dolog. Nyitott word doksi, nyitott psd file, nyitott html, vagy bármi amin dolgoznod kéne esetlegesen és ha odapillantanak még hihető is. Ennél már csak az jobb ha két monitorod van, és az egyik úgy van fordítva hogy ne lássanak rá. Ekkora a láthatón ott figyel az alibi meló, a másikon meg tolhatod a pókert Facebook-on.
3.Ebédidő Ez a te órád! Nehogy kimenj a többiekkel kajálni...ó nem, ez a legnagyobb baki amit elkövethetsz! Várd meg míg kimennek és nyugodtan garádálkodhatsz, szusszanhatsz az asztalon, szörfölhetsz kedvedre, vagy nézhetsz ki a fejedből. Majd ha visszajönnek a 2-es pont lép életbe, és mondjuk fél-egy óra múlva menj el te is ebédelni. Lehetőleg jó messzire, hogy ne lássák hogy 10 perc alatt bekajáltál és totál mással töltöd a kajaszünetet.
4.Koncentrálj! Hogy mire? Hát a nem létező nagyon fontos feladatodra. Ha valaki oda lép melléd és szól várj minimum 10 másodpercet mire egyáltalán rápillantasz, hadd álljon ott megalázva és érzékelje hogy te most bizony nagyon koncentrálsz. Ennél már csak az jobb ha zenét hallgatsz fülessel vagy bármivel, így nyersz még plusz cirka 30 másodpercet, hiszen úgy tehetsz mint aki nagyon bele van mélyülve a munkába (voltaképp zene hallgatásba) és mire leesik a téged zakalatónak hogy nem is hallod amit beszél hozzád eltellik egy perc. És mivel tudjuk hogy sok kicsi sokra megy, ez is számít. Meg így legalább idővel megtanulják hogy téged bizony nem érdemes piszkálni mert: nem érsz rá :D
5.Következetesség Ha mindezeket a technikáka következetesen mixeled eltölthesz nagyon sok olyan napot a munkahelyeden hogy voltaképp semmi de semmi hasznosat nem tettél, viszont jól szórakoztál. Néha azért dolgozz is, hiszen a kollegáid sem hülyék...
Ezennel elindult a HNTS, ez pedig a bevezető poszt. Vagyis lesz az hamarosan, csak most még nem volt rá idő. De lesz, annyira hirtelen történik minden.... De lesz. Talán majd holnap...
Utolsó kommentek